2009. május 17., vasárnap

Holvolt holnem az eszem ujra belekezdtem

Valamikor régen írtam én bolgot de ez egy új történet azt hogy mikor és mennyit fogok írni az rejtély még számomra is de max. nagy szünetekkel lesz valami nyökögés és gépelés gyakorlás;)

nem úgy írok semmit hogy jaj de a gyerekekről akarnák irni hanem magamrol nagyon önző vagyok de mivel mind a kettö az én véremböl született igy természetesen mindenbe belekeverik magukat ami énvagyok és P.is ide szövi magát mivel én vagyok a "fele sége" szerintem ez az egyik legszebb magyar szó szerintem neincs olyan nyelv amiven ennél szebben hivnál az életre szolo tásat mint az hogy az egyik felem


idö ez az amiből kevés van két 3év alatti gyerek mellett Mandula a 2ésfelet tőlti a nyáron Sztella az 1hot a mult héten
most is csak azét ülök itt mert P. elvitte Mandut a játszóra hogy kicsit szocializálódjanak a többi gyerekekkel, elméletileg arrol szol a történet hogy sok kis gyerek együtt játszik, de itt nem, itt egymás mellett játszanak, és az én drága első születtem agyonszeret ölel és imád minden gyereket fajra nemre valo tekintet nélkül és ezt nem minden gyerek viseli el és félnek menekülnek elölle a P pedig a többi szülövel együtt mosojog hogy hát nem édesek

1 megjegyzés:

  1. Jó lenne, ha közelebb laknánk egymáshoz... megnézném, ahogy Mandi és Mia ölelgeti egymást (is)... :D

    VálaszTörlés