le kell írnom, mert ilyet utoljára, akkor éltem meg, amikor bátyámat látogattam, aki éppen katona volt, a laktanya ebédlője melletti WC-ből áradó szagra gondolok,
spárgát ebédeltünk levesnek és sütve, másnap reggel Sztellának a pelusa, pont olyan szagokat eregetett, mint az a slozi, ammónia és állott húgy szag,
hihetetlen, ez a kis 1éves 10kilós tündér, és az ebédre elfogyasztott spárga, ugyan azt tudja produkálni mint, több regiment katona a ki nem húzza le a piszoárt
találtam egy jo kis cikket a National Geographic
 | Mit tesz a spárga a vizelettel? „Szeretném megtudni, hogy ha az ember spárgát (természetesen a zöldségre gondolok) eszik, miért lesz kellemetlen szagú a vizelete?” Spárga fogyasztása után sokan tapasztalják, hogy vizeletük szaga megváltozik, és nem éppen kellemes irányba. A szagot leginkább a rothadó káposztáéhoz lehet hasonlítani. A spárgafogyasztás és a bűzös vizelet közötti kapcsolat annyira nyilvánvaló, hogy a XIX. században egy jó nevű angol klubban táblát függesztettek ki az alábbi szöveggel: „Kérjük kedves vendégeinket, hogy a spárgaszezon ideje alatt ne könnyítsenek magukon az állófogasok közelében!” Kémiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a spárgában található metil-merkaptán nevű kénvegyület az elsődleges felelős az átható szagért. Metil-merkaptán fellelhető még a záptojásban, hagymában, fokhagymában valamint a görények bűzös mirigyváladékában is. A metil-merkaptán és egyéb kéntartalmú vegyületek enzimatikus bontása során keletkező anyagcseretermékek, így gyaníthatóan az S-metil-tioakrilát, az S-metil-3-(metiltio)tiopropionát valamint a dimetil-szulfid és egyéb kis vegyületek megjelennek a vizeletben, és nehezen feledhető szagot kölcsönöznek neki. Az enzimatikus reakció és a kiválasztódás gyorsan lejátszódik: sokszor már negyedórával a spárgafogyasztás után érezni a vizelet megváltozott szagát. Nem minden embernél lép azonban fel ez a reakció. Kimutatták, hogy egyetlen gén működésén múlik az, hogy valakinek spárga hatására szagos lesz-e a vizelete vagy sem. Különböző népcsoportokban eltérő ennek a génnek és az általa kódolt enzimnek a jelenléte; így egy brit lakosok bevonásával végzett vizsgálatban az alanyok mindössze 46 százalékánál jelent meg a szag a vizeletben, míg a franciákat vizsgáló tanulmány 100 százalékos eredményt hozott. Akinek tehát a szervezetében nem működik a spárga kénvegyületeit bontó enzim, annak nem lesz rémes szagú a vizelete spárgaevés után. Egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy genetikailag meghatározott az is, hogy valaki érzi-e egyáltalán ezt a szagot. Itt is egyetlen génre vezethető vissza a jelenség: ha valakinél ez a gén nem működik, még akkor sem fogja érzékelni a kénes bűzt spárgaevés után, ha a kénvegyületeket bontó enzim hibátlanul funkcionál (mások természetesen büdösnek tartják majd a vizeletét). Fontos, hogy a fent említett két gén és enzim jelenléte illetve hiánya semmilyen hatást nem gyakorol az egészségünkre; akár működnek, akár nem, ugyanolyanok az életkilátásaink. A vizelet szagosítása ellenére a spárga fogyasztása nagyon is ajánlott: nagy koncentrációban tartalmaz fólsavat, gazdag rostokban, káliumban, tiaminban, A-, C- illetve B6-vitaminban és glutationban, kiváló antioxidáns hatású, kifejezetten egészséges zöldség. | |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése